Marc Chagall, Moise Zaharovics Sagalov 1887. július 7-én született.
Szülőfalujának zsidó közösségében, annak iskolájában töltött gyermekévei alatt szívta magába egész életét meghatározó zsidó identitását, amiből pályája során gyakran merített.

Húszéves kora után – külön engedéllyel, zsidók csak a számukra kijelölt övezetben mozoghattak – Szentpétervárra utazott, hogy ott tanuljon tovább. Később Párizsban folytatta tanulmányait.

1956-ban készítette el a Tóra képi illusztrációját. Falfestményei és üveg ablakai Párizson és New Yorkon keresztül Jeruzsálemig mindenütt láthatóak.

 

Ferenczi (Fränkel) Sándor 1873. július 7-én, Miskolcon született.
Könyvkereskedőnek tanult, 1856-tól már saját bolttal rendelkezett, ami a város kulturális életében jelentős szerepet játszott.

Ferenczi 1894-ben pszichológia diplomát szerezett Bécsben. Pesten kezdett el foglalkozni a tudatos működések területén kívül eső jelenségekkel. 1910-ben Sigmund Freud előszavával jelent meg első pszichoanalitikus irásait tartalmazó kötete.

Az I. Világháborúban katonaorvosként szolgált, az ott szerzett tapasztalatai alapjan dolgozta ki a leghatékonyabb pszichoanalitikus kezelési módszerét.

Nevéhez fűződik a Nemzetközi és a Magyarországi Pszichoanalitikus Egyesületek létrehozására.

 

Gustav Mahler Csehországban 1860 július 7-én született egy zsidó család sarjaként.

A bécsi konzervatóriumban, zongorát, összhangzattant és kompozíciót tanult.
1883-ban komponálta első jelentős alkotását. Prágai és lipcsei tartózkodás után 1888-ban érkezett Budapestre, ahol a Operaház karnagya és igazgatója lett. Műsorpolitikájával, gondos szereplőválasztásával, megalkuvást nem tűrő művészi hozzáállásával megteremtette a magyar Opera első „aranykorát”.
Itt mutatta be 1889-ben első szimfóniáját is.

Amikor 1891-ben Zichy Géza gróf lett az Operaház intendánsa, Mahler hatáskörét megnyirbálták, az új intendáns támadta műsorválasztását és beleszólt művészeti kérdésekbe is, amit Mahler – aki egyébként sem volt simulékony alkat – nem tudott elfogadni, ezért szerződést bontott és távozott a magyar fővárosból.

Karmesteri működésének következő állomása Bécs volt, a Hofopernél, ahol a Bécsi Szimfonikus Zenekart is vezette.
Egy idő után azonban antiszemita sajtótámadások is érték, a helyzete Bécsben tarthatatlanná vált.
1907-ben az Egyesült Államokba utazott, ahol a New York-i Metropolitan Opera karmestere, később a Philharmonic Society vezetője is lett. 1911-ben – rövid Párizsi tartózkodás után – hazatért Bécsbe, és hamarosan, május 18-án ott is hunyt el.

 

Lion Feuchtwanger 1884. július 7-én született Münchenben, egy orthodox zsidó családba. A család a német nemzeti tudat lelkes hive volt, így ez is közrejátszott abban, hogy az egyetemen később germanisztikát hallgatott. Eredeti nyelven olvasta a görög és római klasszikusokat, apja jótékony támogatásának köszönhetően világlátó ember lett.

Doktori címet szerzett, folyóiratok szerkesztésébe fogott, majd drámákat írt. Művei eleinte kedvező fogadtatásban részesültek, Hadifoglyok cimű írását azonban már betiltották. Az 1933-as könyvégetés során, németellenes vádak miatt, az ő könyvei is a tűzzel történő “megtisztítás” áldozataivá váltak.
Németországba csak az ország kettészakadása után látogatott vissza, az NDK-ban visszakapta a korábban zsidósága miatt elvett állampolgárságát és doktori címét is.

„De nem jobb-e egy örömökkel és fájdalmakkal teli nagyszerű élet, mint egy középszerű?”