Eli

Eli volt az egyetlen a népünk történelmének korai napjaiban, aki két koronát viselt, mivel egyszerre volt bíró (Sófet) és Kohen Gadol, azaz Főpap. 58 éves korában lett bíró, Sámson (Simson) halála után, 2830 (vagy 2831) évben, és negyven éven át viselte ezt a tisztséget, egészen 98 éves korában bekövetkezett tragikus haláláig.


Hanna imája

Abban az időben a Miskan (Szentély) Silóban állt, amely a nép vallási életének központja volt. Itt volt Éli, a főpap lakóhelye, aki a negyedik volt a szóbeli törvény (Maszóra) megszakítatlan láncolatában, kezdve Mózessel, folytatva Józsuén és Pineháson keresztül.

Ott, a silói szentélyben volt az a hely, ahová Hanna, egy prominens levitának, Elkánának a felesége eljött, hogy fiúért imádkozzon. Sok éven át gyermektelen volt. És megfogadta, hogy ha az Ö-való megáldja őt egy fiúval, egész életében Ö-való szolgálatára szenteli. Éli kifejezte neki imádságos kívánságát, hogy az Ö-való teljesítse szíve vágyát. Egy éven belül fiút szült, és Shmuelnek (Sámuel) nevezte el, akinek az volt a sorsa, hogy nagy próféta legyen, és Éli utódja az egész zsidó nép bírájaként.

Hanna öröme nem ismert határokat. Az első néhány évben otthon tartotta a fiút. Aztán ígéretéhez híven elvitte őt Silóba, ahol átadta Élinek, hogy ő nevelje fel. Éli vezetése alatt Sámuel teljesen vallásos légkörben nőtt fel, és hamarosan méltó tanítványnak bizonyult.

Éli önfejű fiai

Éli természeténél fogva kedves ember volt, és szerették őt mindazok, akik szellemi útmutatást vártak tőle. Az ifjú Sámuel különösen ragaszkodott hozzá, és hűségesen követte az utasításait. Éli büszkébb volt rá, mint saját két fiára, Hophnira és Pinehászra, akik sajnos nem léptek apjuk nyomdokaiba. Kihasználva kiváltságos helyzetüket, megvesztegetéssel és korrupcióval lealacsonyították a papságot a tömegek szemében. Éli megdorgálta fiait, de úgy tűnik, nem elég határozottan. Mindenesetre nem változtak meg.

Amikor Éli meghallotta, hogy a szent frigyláda a Filiszteusok kezébe került, hanyatt esett a székéről, eluralkodott rajta a bánat, és ott halt meg, kilencvennyolc éves korában, miután negyven évig volt bíró.