Kristályéjszaka, (németül: „kristályéjszaka”), más néven a kristály éjszaka vagy novemberi pogromok, 1938. november 9-10. éjszakája, amikor a német nácik zsidó személyek és vagyontárgyak ellen támadtak. A Kristalléjszaka elnevezés ironikusan utal az e pogromok után az utcákon hagyott törött üvegszemétre. Az erőszakos cselekmények november 10-én napközben is folytatódtak, és egyes helyeken még több napon át folytatódtak.

November 9-én éjfél előtt Heinrich Müller, a Gestapo vezetője táviratot küldött az összes rendőri egységnek, amelyben tájékoztatta őket, hogy „a legrövidebb időn belül egész Németországban akciókra kerül sor a zsidók és különösen a zsinagógák ellen. Ezekbe nem szabad beavatkozni”.

A rendőrségnek inkább az áldozatokat kellett letartóztatnia. A tűzoltóegységek a lángoló zsinagógák mellett álltak, azzal a kifejezett utasítással, hogy hagyják égni az épületeket. Csak akkor kellett beavatkozniuk, ha a tűz a szomszédos „árja” ingatlanokat fenyegette.

Két nap és éjszaka alatt több mint 1000 zsinagógát gyújtottak fel vagy rongáltak meg más módon. A zavargók mintegy 7500 zsidó üzletet fosztottak ki, legalább 91 zsidót megöltek, és zsidó kórházakat, otthonokat, iskolákat és temetőket rongáltak meg. Mintegy 30 000 16 és 60 év közötti zsidó férfit tartóztattak le. Hogy ennyi új foglyot tudjanak elhelyezni, a Dachaui, Buchenwaldi és Sachsenhauseni koncentrációs táborokat kibővítették.